Nagyjából két éve, még a városi házam előtt a járdán sepregetve elbotlottam, valami kósza betoncsücsökben. Abban a pillanatban szólt a mondat a fejemben: De szerencsétlen vagy!
Ám, akkor a saját hangom mögött elősejlett egy ismerős, mély hang is. És ott, a járdán fizikailag az utcán állva,…
Napjaim egyik fénypontja, mikor Hopi elém jön.
Leparkolok a kocsival nem messze a háztól, munka után néha fáradtan, és legtöbbször még ki sem szállok az autóból, de már virít a fehér mozgó folt a zöld fűben. Vagy a saját udvarunkról jön, vagy a szomszéd házból, ahol szeret nyugodtan,…
Bepillantás a lelkem egy zugába
Horgolok. Reggel, délben, este. Nem unom meg, legfeljebb felbosszant, hogy ha nem sikerül egy amúgy egyszerűnek mutatkozó minta, mint a 3D-s szív. De nem csodálkozom. Iskolában, matek példákat illetően is a könnyűeket elrontottam, a nehezeket megoldottam. Néha…
Először féltem, mikor kúszol majd be hozzám
A kerítés alatt, deres nyomot hagyva
Kedvenc virágaim megkésett bimbói végén.
Hogy viselem majd itt léted, csontig hatoló
Erős, kegyetlen, rideg személyedet.
Ám, rövid itt tartózkodásod után, melyet meg és túléltem,
Hamarosan újra kisütött a nap,…
Óvodás voltam, emlékszem, merthogy torna dresszt kellett volna felvenni másnap. De elhazudtam, hogy véletlenül otthon hagytam. Pedig nem volt véletlen, direkt csináltam. Tudtam, ha az óvónők meglátják a lábszáram, a zúzódásokkal, színes csíkokkal, baj lesz. Pedig még csak óvodás voltam.
Emlékszem,…
Vannak emberek, akik nem találják a helyüket a világban. Nem jobbak, vagy rosszabbak, mint mások. Csak, mások.
Mennyivel könnyebb és nyugodtabb lenne, ha be tudnának simulni a rendszerbe, ha nem tűnne fel nekik a hiba, ami minden mögött ott van. Ha a némi jó ellensúlyozni tudná a sok rosszat, de…
Mérhető-e, ami boldoggá tesz?
Ha igen, ezrek, százezrek vagy milliók fedik le?
Vagy beéred te is az élet apró örömeivel?
Nézem a megelevenedett erdőt,
Melyről mint szél fújta levelek
Szállingóznak a cinke seregek,
A naponta kétszer töltött madáretetőkre.
Négyezer forint volt egy zsák…
Tegnapelőtt vezetés közben újabb emlék sejlésem volt.
Kamaszkoromban, az első igazi vagány, új biciklimet a nővéremtől kaptam meg, ha jól emlékszem, alsós negyedikes koromban. Nekem ez nagyon nagy szám volt, mert előtte mindig csak a tesók levetett ruháit, biciklijeit kaptam meg, és mind béna volt,…
Mese egy fiúról, aki talán életem szerelme lett volna, ha nem engedem el az esélyt. Hiszen csak a filmekben, Tündérmesékben létezik, hogy vásárlás közben ismered meg az Igazit! Vagy mégsem?
Az is lehet, hogy egy életre elveszi a kedvem a férfiaktól, és még a bevásárlástól is... Vagy az is lehet,…
..avagy mutasd, mid van neked!?
Én nagyon vigyázok a puttonyomra, amit még nehezen kezdtem el megtölteni annak idején. Teli még most sincs, ám már nem is üres. Jó is, rossz is van benne, mint minden embernél.
Van benne jelenlegi állapotomat tekintve, a teljesség igénye nélkül, ám őszintén…