Reggel a kávé előtt ez a kommemt fogadott.
Letilthatnám egyszerűen.. De neeem. Ha már hírnévre vágyott, megkapja. Névvel, arccal a kis le sem merem írni, milyen pasika, mert a végén az algoritmus engem tilt le.
Azt hiszem, elolvasva elég egyértelmű, milyen szemléletet képvisel.
Szoktátok…
Gyakran megkapom a kérdést, hogy miért nem leszek állandós, miért nem kötök szerződést és állok hadba nyolc órás munkavégzéssel, fixen? Valahol, bárhol, mint egy rendes ember. Hiszen az biztos pont lenne, milyen jó is az.
És tudjátok mit? Az elmúlt két hétben ismétlést kaptam: igaz! Valóban…
Miért élek így?
Tegnap kérdezték.
Olyan nehéz elmondani, miért.
Van rövid válaszom egyeseknek, s van kissé hosszabb másoknak.
De hogy saját magamnak hogy mesélnék róla, most vagy majd évek múlva visszaemlékezve erre a számomra izgalmas kalandra?
Hogy mondhatnám el, hogy hiperérzékenyként…
Szeptember 8.
Az olvasás világnapja
És az én „napom” is.
Ennél számomra fontosabb napra nem is eshetett volna a születésem napja.
Ugyanis az olvasásnak, a leírott szavaknak hatalma van.
Néhány hete Berente Ági egyik talpreflexológiával foglalkozó könyve került a birtokomba, drága barátnőm…
Nem érdemes jót tenni! Vagy mégis?
Ma reggelre elaludt a kis gerle.
Ahogy ma reggel békésen lezártuk az ismerkedést azzal, akivel találtuk őt.
Véletlen, vagy nem? Érdemes ezen morfondírozni? Ezen szerintem nem.
És hogy érdemes volt-e felszedni ezt a tikkadt, kiéhezett, himlős madárkát a…
A kép forrása:
https://pixabay.com/hu/photos/vill%C3%A1m-vihar-sky-felh%C5%91-hegyi-7401119/
Tegnap először féltem a hegyen.
Vagyis…Nem. Nem féltem. Valami más volt, amit akkor próbáltam beazonosítani, de nem sikerült.
Éber lettem, de valahol mélyen.
A felszínen álmos voltam, későn értem…
Száll a madár..
Nem szeretem, ha nem szilárd a talaj a lábam alatt. Ha őszinte akarok lenni, akkor még bizony az egyenes talajon is képes vagyok elbotlani, gyerekkorom óta. Az ügyességemről nem leszek híres, az biztos..
Viszont a magasban félek. Nekem a madártávlat mindig is inkább ijesztő…