Nagyjából két éve, még a városi házam előtt a járdán sepregetve elbotlottam, valami kósza betoncsücsökben. Abban a pillanatban szólt a mondat a fejemben: De szerencsétlen vagy! Ám, akkor a saját hangom mögött elősejlett egy ismerős, mély hang is. És ott, a járdán fizikailag az utcán állva,…

  ..avagy te kikaparod a gesztenyét? A minap gesztenyét gyűjtöttem, s mint egyedi akupunktúrás gyógymód, szabadította fel gondolataimat egy-két hidegrázós kézszúrás. S arra gondoltam, vajon, ha kőgazdak lennék, akkor is itt görnyednék és dolgoznék vele ily sokat és kellemetlent, vagy akkor…

Van nekem egy gyűrűm.    Mindig, minden körülmények között hordom. Ha kint vagyok a kertben, ha tésztát gyúrok, ha vezetek, ha a takaró alatt kucorgok, ha ölelek, ha ütök.  Hiszem, hogy nem görcsösen, hanem meleg, békés szeretettel ragaszkodom hozzá. Eljátszottam már a gondolattal, mit éreznék,…

Nem érdemes jót tenni! Vagy mégis?   Ma reggelre elaludt a kis gerle. Ahogy ma reggel békésen lezártuk az ismerkedést azzal, akivel találtuk őt. Véletlen, vagy nem? Érdemes ezen morfondírozni? Ezen szerintem nem.  És hogy érdemes volt-e felszedni ezt a tikkadt, kiéhezett, himlős madárkát a…

Hullócsillagot láttam, természetesen kívántam.   Tegnap „nálunk” jártak a Perseidák. Ilyenkor még a leg földhöz ragadtabbak is felnéznek az égre, és kívánnak. Hiszen mi veszteni valójuk lehet..? Én évek óta ugyanazt kívánom, mint fő vágyat. (Persze, sokadiknak volt, hogy lottó nyereményt is…

Tanulom, hogy mindig- nem, csak egyre gyakrabban!!- azt gondoljam, ami van. Nem azt, ami már elmúlt, és nem azt, ami jön. Nevezhetjük ezt tudatos jelenlétnek, mindfullnes-nek, vagy szimplán a megfelelő életnek. Horgolás közben ezt remekül lehet tanulni. Elég csapongó az elmém, nehéz megfékezni,…