Nagyjából két éve, még a városi házam előtt a járdán sepregetve elbotlottam, valami kósza betoncsücsökben. Abban a pillanatban szólt a mondat a fejemben: De szerencsétlen vagy! Ám, akkor a saját hangom mögött elősejlett egy ismerős, mély hang is. És ott, a járdán fizikailag az utcán állva,…

Száll a madár..   Nem szeretem, ha nem szilárd a talaj a lábam alatt. Ha őszinte akarok lenni, akkor még bizony az egyenes talajon is képes vagyok elbotlani, gyerekkorom óta. Az ügyességemről nem leszek híres, az biztos..  Viszont a magasban félek. Nekem a madártávlat mindig is inkább ijesztő…