@Péter Pit: Nagyon köszönöm! :) És azt hiszem a változás a felismeréssel kezdődik. Innen talán már könnyebb lesz választani. A sémakémia foglalkozik ezzel egyébként elég célirányosan. Ajánlom figyelmedbe, sok hasznos anyag van fenn videós és írott formában is a témát illetően. Illetve a kötődési típusok.. Na, az is eg éedekes rész ehhez kapcsolódóan. Jó önfejlesztsét kívánok! :) Üdv.: Dia
Nagyon tetszik a blog, de hivatkozott törvényi kivétel nem a Fgytv. 2. § v) pontjában szerepel, hanem a Fgytv. 2. § 29.-ben. Ha a boltban gyorsan szeretne valaki erre hivatkozni, akkor erre tegye. :)
Remek érzés volt olvasni az írásodat, tudván hogy nálam is hideg zuhany volt a felismerés, hogy több vagyok, mint amit mások gondolnak rólam és jobbat érdemel mint akit eddig választottam mert én választottam rosszul.. Én az őnfejlesztés útjának a legelején járok.. idén jött a nagy felismerés és a saját utam megkeresése.. Visszagondolva csak rossz kapcsolataim voltak. Én nekem is rengeteg hiba felróható de valahogy sosem hozzám illő párt választottam sose abba a nőbe szerettem bele akibe bele kellett volna.. pedig lett volna választási lehetőségem.. de valahogy én rosszul döntöttem.. Én döntöttem rosszul.. jól esett olvasni az írásodat ebben a témában. Köszönöm neked.. ( a napokban jöttek szembe velem az első Facebook videóid írásaid) Csak így tovább egy lelkes rajongód Péter.??
Igen, de ne keverd össze az én személyiségét, az ember természetének sokszínűségével.
Ne feledd, hogy a közeg határoz meg mindent, ebben a helyzetben egyedülálló hegyi csajt a természet, ha fegyelmezett, türelmes figyelemmel, vele összhangban vagy felé. Párban pedig olyan vagy, amit a pároddal kihoztok EGY-más-ból. Ez sokszínűség, az én pedig egyedi, személyes még akkor is, ha nem egy személyiségű, de ez nem csábító, hanem riasztó tulajdonság, ami egy zavart elmeállapot. Az én, semmilyen állapota nem egészség. Az én, befelé figyel, a benne lévő kis ördögre, az elméjébe telepített programjára, az egóra. Párban lesz a két félből egész és ekkor tudják egymást inspirálni vagy egymásból a legjobbat kihozni minden helyzetben, mert kiegészítik egymást akkor is, ha énként nem tudna kiteljesedni, mert az én, csak a személyességben (elkülönülés) tud kiteljesedni.
A személy, emberi rész vagy hányad (hányadék), nőszemély és férfiszemély.
A sokszínűség (a Természet tulajdonsága) szabadsága által mindig a megfelelő felszabadultság tulajdonság élhető. A személyesség determinált.
Valamit csak valamihez képest lehet meghatározni és az nem mindegy, hogy az a valami egy poláris struktúra elkülönülő, személyes ellenpólusa vagy egy harmónikus egység tagsága. Figyelj oda hogyan fejezet ki magad, mert a személyesség, az én, a természetben a bontás, semmítés strukturális tulajdonsága, amikor részekre bont. Ez, az elkülönülő pólusú struktúra soha nem harmónikus (antagonisztikus az ellentét a pólusok között). A természetben ez a tulajdonság a ragadozók és paraziták, oszd meg és uralkodj rendszere.
A Természet nem poláris, hanem tagjai által összehangoltan harmónikus, amit szimbiózisnak nevezünk a természetben és a társadalomszervezésben pedig szövetségnek.
A társ, nem párkapcsolati vagy szerelmi kapcsolatot kifejező fogalom, hanem akkor használjuk, amikor egy közösség, szövetkezet vagy Nemzet tagjait fejezzük ki, pl. társadalom vagy üzlettárs, bajtárs..., manapság globalista körökben a csalásban (család) élő személyeket, egymás társának mondják, egyébként valóban kifejező, hiszen ezek a társak, így nem lesznek párok biztosan.
A poláris rendeződést a szabad akarat hozza a létbe, vagyis nem az eredendő, a forrás vagy Teremtő Természete.
Az individuumnak személyisége, az EM-BARnak (Káldeusok írása szerinti Magyar biblia) természete van.
Az individuum energiát, az ember érzelmeket áramoltat.
Két személyesség (személyiség) csak csalásban (család) élhetnek együtt, míg az ember (pár) házasodik, házban él (Turul, Árpád, Meroving ház...), abban a házban ami feltételeinek alapját a fiú teremti meg és a lány teremt belőle otthont úgy, hogy az otthon érzelmi melegéhez a lányban, a fiú adja a tüzet, ekkor válnak két félből EGYé, egésszé a szerelemben, ami a boldogság alapja. Személyiség egyedi, elkülönülő tulajdonsága nem kedvező hatású a párkapcsolatra -ban, de a társadalomban -ra sem. Jelenleg minden állam a Bolygón, individualista társadalmat szervezett.
SZOKTUNK látni fiatalos nőket idős férfiakkal. A jelenség kétségkívül létezik. Tanakodhatunk a magyarázatán, de a lényeg, hogy létezik. Hát akik a fiatalabb nőkkel próbálkoznak, azok csak kipróbálják, hogy nekik is szerencséjük lesz-e. Ha igen, azért őket dicsérik, ha nem, azért a nőt vádolják.
Én hatvan elmúltam, és sokat gondolkozom mindenfélén, a fiatal nőkön is. Első kézből tudom, hogy egy korombeli férfit nagyon is csábít egy huszonéves nő, sőt, akár még egy tizenhat éves is. Nem keresem az ilyen lehetőséget, de tiszta fejjel elismerhetem, hogy igen, a vágy irántuk meg tud lenni, mert kívánatosak. Kiindulásként ennyi. A többi túl bonyolult.
És azt is el kell fogadni, mert tény, hogy ha én barátnőt keresnék, nem lenne kedvem egy hatvan éves nőhöz. Ha barátnőt akarnék, szexuálisan még viszonylag aktívat szeretnék, ebbe még az ötven is belepasszolhat. Ha tetszik ez valakinek, ha nem. Ha illendőségből tagadni akarnám magam előtt, hogy egy hatvan éves nő már szexálisan nem vonz, akkor csak magamat próbálnám becsapni. Aztán hogy mindezek ismeretében hogy alakuljon az ember élete, az már egy fogós kérdés, de az alapokat tisztázni kellett.
És legyünk tisztában azzal, hogy sok fiatal nő fogad el partnerként érett vagy idősödő férfit, nem csak az aranyásók és sugar babyk. (Történelmi-kulturális gyakorlata is van, régen tíz-tizenöt év korkülönbséget optimálisnak tekintettek.) Egy középkorú férfira azt mondják, hogy sármos, a középkorú nőre meg hogy jól tartja magát. A helyzet nem szimmetrikus. Nincs igazság, elfogadom, de legalább a tényeket el kell ismernünk.
negyven év múlva, ha két-három gyerek után már nem lesz kedved/energiád férjecskédnek testiséget nyújtani, akkor olvasd vissza ezt a blogposztot, és kérdezd meg magadtól ugyanezeket.
bölcsebb akkor sem leszel a témában, csak tapasztaltabb.
2. A természeti analógia a párkapcsolatban, ahogy írtad a "win-win helyzetre", az a szimbiózis. Amikor a két, önállóan csak félként, feleségként létező, eggyé, egésszé kapcsolódása szövetségi szintű és feltétele az igaz jóság őszinte megélése, ami viszont csak azonos értékrendű felek között tud harmóniát eredményezni.
Ennek az értékrendnek a gyors felismerése, ne csak érzelmi intuíció szintjén, hanem tudatosan is bizonyosság lehessen rövid idő alatt, ehhez jó ha ismerjük a lételveket, ami alapján gyorsan felismerhetjük, hogy az aktuális partnerünk velünk összeférhető értékrendű-e, és megéri-e időt szánni rá vagy eleve kudarcra ítélt.
A lételmélet két elve az egyéni létev (természetben ez a verseny) és a páros lételv (természetben ez a szimbiózis). Jelenleg a lételmélet az egyéni lételvet ismeri ami csak polaritásként értelmezi a lét minden színterét.
Ha volna kedved hozzá, szívesen társalognék veled ismerkedés szándékával az élet nagy dolgairól (úgy látom elég széleskörűen tájékozódva keresed a miértjeidre a válaszokat), a jelenkori spiritualitás zsákutcáiról, a két lételvről és ezek kutyulékáról, a szinkretista gyakorlatról, ami a bizonytalanságot és jóhiszeműséget kihasználó haszonlesők terepe.
Hátha tudnék általa valamit hozzáteni önismereti tájékozódásodhoz.
1. Igen, manapság nagyon határozottan kell tudni milyen értékrendet képviselünk és a párválasztásban is elsődleges szempontnak kell tekinteni. Ennek hiányában elég nagy a valószínűsége a csalódásnak.
Magam is hasonlóan jártam a párválasztásban, nem tudtam olyan kapcsolatban benne maradni ami lélekölő volt. Arra viszont hasznosak voltak, hogy mostanra meg tudjam fogalmazni, milyen értékrend fontos a számomra és hogyan ismerem fel a lehető leggyorsabban ha nem ezzel találkozom. Ilyenkor arra kell hivatkozzak, hogy ne raboljuk egymás idejét, lépjünk tovább. Ezt a döntést nem könnyű hamar meghozni. Saját gyermek hiányában könnyebb dönteni egy kiszállásról, de úgy gondolom, hogy ez a megfelelő felelősségvállalás, ha olyan valakivel vállalom a párkapcsolatot, akivel harmónikus érzelmi közeget tudunk biztosítani a gyermek fejlődéséhez. Az idő telik és egyre bizonytalanabb vagyok, hogy nem-e az instabil érzelmi közeg is jobb-e a semmilyennél. Hátha. Eddig magam is vártam, de egyre bizonytalanabb vagyok, bár határozottan úgy gondolom, hogy a gyerkőc stabil fejlődése megköveteli, viszont az emberöltő véges.
Az "újra át kell esni a kötelező körökön, ami lehet unalmas" csak akkor van így, ha ez az új sem ad felépülést vagy nemesedést, persze nem a pillanatnyi örömöket értek rajta.
Ügyesen látod az analógiákat az élet látszólag különböző területei között.
Van egy tudományág, ami az ilyesmi egyetemességek törvényszerűségeivel foglalkozik, a filozófia, szerintem legfontosabb ága a lételmélet. Manapság aki egy kicsit is nyitott szemmel nézelődik, látja, hogy sok a hamisság az élet minden területén, így a tudományokban is, ami miatt félreértelmezzük a élet törvényszerűségeit.
Magam, egy alföldi tanyán élek és igyekszem a Természetben megtalálni a helyemet. E keresgélés, előítéletek nélküli figyelmet igényel ahhoz, hogy a körülményeimhez képest a lehető legkisebb mértékben zavarjam meg a természet harmóniáját, jelenlétemmel. Ennek a természettel való ismerkedésnek köszönhetően figyeltem meg olyan összefüggéseket, amik nem csak az élet, hanem a lét szempontjából is azonos törvényszerűségeket mutattak, viszont a lételmélet tudományában csak a valóság egyik nézőpontja szerint értelmezik az egész létezést és ha a tudomány amin keresztül értelmezzük azt a világot amiben élünk és magunkat is, hibás és mivel lét szempontú törvényekről elmélkedünk, így az értelmezéseink is tévesek lesznek, ami következtében létbizonytalanság alakul ki életünk minden színterén.
Szerintem ez csak szandékos félrevezetés lehet olyanok által, akiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy általanos létbizonytalanságban éljen minden társadalom, minden eleme.
Így természeti megfigyeléseim és népi -nemzeti hagyományunk analógiái által kiegészítettem a hiányzóval, a Természetes részével a lételméletet, miszerint két elve van és így már a lét minden szintje értelmezhetővé vált és meg is mutatja, hogy ez a hiányosság nem is lehetett véletlen.
A hianyosság abból eredt, hogy a tudomány azt feltételezi, hogy az értelem az emberrel jelenik meg és ez azért nagy tévedés, mert akkor az ember nélkül, hogyan létezhet bármilyen dinamikus nagy bonyolultságú szervetlen vagy szerves szerveződés, amire a válaszuk a véletlenül létesültség, vagyis értelmetlen létezés.
Annak az ügyes megfigyelésednek, ami szerint a párkapcsolat és a politika egyetemes összefüggéseit egy gondolatkörbe fűzted, teljes szintű logikai értelmezhetőséget biztosít. Nem csak ezen területekben, hanem lét szinten, ezért lételmélet.
Mióta ezen elvek szerint értelmezem a világmindenség bármely megfigyelését, minden a helyén logikusan levezethetővé vált egyetlen pontból vagy minden logikusan visszavetethetővé vált egyetlen pontba.
Ennek a két elvnek az ismeretében, legyen az akár párkapcsolat vagy politika, az élet, sőt a lét minden tulajdonsága tisztán megjeleníti magát, vagyis akár egy párkapcsolati kérdésben is hamar értelmezhető, hogy van-e értelme, vagy van-e jövője egy kezdődő kapcsolatnak, hogy megéri-e időt szánni a lehetőségre vagy eleve csak kínos kompromisszumok által tartható majd életben, ezért gyorsan el lehessen dönteni, hogy belevágjunk vagy továbblépünk, hogy ne kelljen fölöslegesen egymás idejét rabolni, hacsak nem eleve ez a célja valami parazitának.
Még a legnyomorultabb ember is képes valamennyire segíteni magán, s bármilyen kyukas a szociális háló, éhen senki nem hal, és a hajléktalanoknak is lehet valamilyen fedél a fejük felett, ha hajlandók bemenni a hajléktalanszállóba.
Ezzel szemben az állatok teljesen ki vannak szolgáltatva az embernek, hiszen sorra foglaljuk el a természetes élőhelyeiket, vagy a háziasításukkal (pl. kutya, macska) mi tesszük őket tőlünk függővé.
Leginkább a macskák vannak kiszolgáktatott helyzetben. Őket senki nem tartja nyilván, nincs transzoonder- és oltási kötelezettség, senki nem elkenőrzi a tartási körülményeiket. Minden 10 megszületett kiscicából kb. 8 meghal élete első két évében. Félelmetes arány.
A kutyát az emberek többsége és a törvény azért úgy-ahogy megbecsüli, védi. A macska viszont fogyóeszköz. :(((
"Ő nem panaszkodik, mocskolódik, nem hibáztat mást."
Naiv állatbarátok és széplelkek romantikus elképzelése, hogy az állatok nemesebb lelkek, mint az ember. (Nem terád célzok!)
Holott csak arról van szó, hogy a miénknél sokkal egyszerűbb agyuk nem képes ilyen összetett dolgokra. De a kutyák a maguk kb. 500 millió agykérgi neuronjával (nekünk kb. 10 milliárd van) már tudnak irigyek lenni, bűntudatot érezni, hálásnak lenni, sőt olvastam olyan esetről is, hogy a kutya "hazudott". Az első hármat magam is tapasztaltam, és nem antropomorfizálok.
Szóval az emberben meglévő jó és rossz tulajdonságok kezdetleges formában az állatokban is megjelennek. Erről majmokkal foglalkozók napokig tudnának mesélni.
Ezzel együtt egyetértek veled: vannak azok az emberek, akik a rosszaságuk miatt nem érdemlik meg a törődést. Ilyen az állatok között nincs.
ZalaiZug 2024.11.19. 09:54:30
Bejegyzés: Gyűjtögetés
ZalaiZug 2024.11.19. 09:52:49
Bejegyzés: Jobb nőd is lehetett volna...
ZalaiZug 2024.11.19. 09:50:31
Bejegyzés: Nem panaszkodom!
ZalaiZug 2024.11.19. 09:49:43
Bejegyzés: Kamaszok & óvszer
ZalaiZug 2024.11.19. 09:48:03
Üdv.: Dia
Bejegyzés: DiaKockák – Első beteljesült szerelem
Zsoltitv 2024.11.03. 11:35:14
Ez egy nagyszerű írás. Örömmel olvastam minden sorát.
Üdv.
Zdolti
Bejegyzés: DiaKockák – Első beteljesült szerelem
istevean 2024.09.29. 19:53:06
Bejegyzés: Nem panaszkodom!
metro79 2024.09.28. 05:33:43
Bejegyzés: Kamaszok & óvszer
Péter Pit 2024.09.27. 22:03:53
Bejegyzés: Jobb nőd is lehetett volna...
Kirándulófiú 2024.07.21. 21:12:26
Annyit lehet tudni, hogy melyik zalai településhez vagy közel?
Bejegyzés: Gyűjtögetés
Németh Attila 2024.07.13. 21:33:30
Bejegyzés: Kis gheci
hetedhéthatár 2024.07.05. 23:51:59
Ne feledd, hogy a közeg határoz meg mindent, ebben a helyzetben egyedülálló hegyi csajt a természet, ha fegyelmezett, türelmes figyelemmel, vele összhangban vagy felé. Párban pedig olyan vagy, amit a pároddal kihoztok EGY-más-ból. Ez sokszínűség, az én pedig egyedi, személyes még akkor is, ha nem egy személyiségű, de ez nem csábító, hanem riasztó tulajdonság, ami egy zavart elmeállapot. Az én, semmilyen állapota nem egészség. Az én, befelé figyel, a benne lévő kis ördögre, az elméjébe telepített programjára, az egóra. Párban lesz a két félből egész és ekkor tudják egymást inspirálni vagy egymásból a legjobbat kihozni minden helyzetben, mert kiegészítik egymást akkor is, ha énként nem tudna kiteljesedni, mert az én, csak a személyességben (elkülönülés) tud kiteljesedni.
A személy, emberi rész vagy hányad (hányadék), nőszemély és férfiszemély.
A sokszínűség (a Természet tulajdonsága) szabadsága által mindig a megfelelő felszabadultság tulajdonság élhető. A személyesség determinált.
Valamit csak valamihez képest lehet meghatározni és az nem mindegy, hogy az a valami egy poláris struktúra elkülönülő, személyes ellenpólusa vagy egy harmónikus egység tagsága. Figyelj oda hogyan fejezet ki magad, mert a személyesség, az én, a természetben a bontás, semmítés strukturális tulajdonsága, amikor részekre bont. Ez, az elkülönülő pólusú struktúra soha nem harmónikus (antagonisztikus az ellentét a pólusok között). A természetben ez a tulajdonság a ragadozók és paraziták, oszd meg és uralkodj rendszere.
A Természet nem poláris, hanem tagjai által összehangoltan harmónikus, amit szimbiózisnak nevezünk a természetben és a társadalomszervezésben pedig szövetségnek.
A társ, nem párkapcsolati vagy szerelmi kapcsolatot kifejező fogalom, hanem akkor használjuk, amikor egy közösség, szövetkezet vagy Nemzet tagjait fejezzük ki, pl. társadalom vagy üzlettárs, bajtárs..., manapság globalista körökben a csalásban (család) élő személyeket, egymás társának mondják, egyébként valóban kifejező, hiszen ezek a társak, így nem lesznek párok biztosan.
A poláris rendeződést a szabad akarat hozza a létbe, vagyis nem az eredendő, a forrás vagy Teremtő Természete.
Az individuumnak személyisége, az EM-BARnak (Káldeusok írása szerinti Magyar biblia) természete van.
Az individuum energiát, az ember érzelmeket áramoltat.
Két személyesség (személyiség) csak csalásban (család) élhetnek együtt, míg az ember (pár) házasodik, házban él (Turul, Árpád, Meroving ház...), abban a házban ami feltételeinek alapját a fiú teremti meg és a lány teremt belőle otthont úgy, hogy az otthon érzelmi melegéhez a lányban, a fiú adja a tüzet, ekkor válnak két félből EGYé, egésszé a szerelemben, ami a boldogság alapja. Személyiség egyedi, elkülönülő tulajdonsága nem kedvező hatású a párkapcsolatra -ban, de a társadalomban -ra sem. Jelenleg minden állam a Bolygón, individualista társadalmat szervezett.
Ismerkedj meg a lételvekkel.
Személy: görög szó, jelentése maszk, állarc.
lexikon.katolikus.hu/S/szem%C3%A9ly.html
Bejegyzés: Mellbevágó emlék
Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2024.06.14. 21:41:33
Én hatvan elmúltam, és sokat gondolkozom mindenfélén, a fiatal nőkön is. Első kézből tudom, hogy egy korombeli férfit nagyon is csábít egy huszonéves nő, sőt, akár még egy tizenhat éves is. Nem keresem az ilyen lehetőséget, de tiszta fejjel elismerhetem, hogy igen, a vágy irántuk meg tud lenni, mert kívánatosak. Kiindulásként ennyi. A többi túl bonyolult.
És azt is el kell fogadni, mert tény, hogy ha én barátnőt keresnék, nem lenne kedvem egy hatvan éves nőhöz. Ha barátnőt akarnék, szexuálisan még viszonylag aktívat szeretnék, ebbe még az ötven is belepasszolhat. Ha tetszik ez valakinek, ha nem. Ha illendőségből tagadni akarnám magam előtt, hogy egy hatvan éves nő már szexálisan nem vonz, akkor csak magamat próbálnám becsapni. Aztán hogy mindezek ismeretében hogy alakuljon az ember élete, az már egy fogós kérdés, de az alapokat tisztázni kellett.
És legyünk tisztában azzal, hogy sok fiatal nő fogad el partnerként érett vagy idősödő férfit, nem csak az aranyásók és sugar babyk. (Történelmi-kulturális gyakorlata is van, régen tíz-tizenöt év korkülönbséget optimálisnak tekintettek.) Egy középkorú férfira azt mondják, hogy sármos, a középkorú nőre meg hogy jól tartja magát. A helyzet nem szimmetrikus. Nincs igazság, elfogadom, de legalább a tényeket el kell ismernünk.
Bejegyzés: Öreg pasi és fiatal nő
manson karcsi · goo.gl/FVvVX 2024.06.13. 06:22:11
bölcsebb akkor sem leszel a témában, csak tapasztaltabb.
Bejegyzés: Öreg pasi és fiatal nő
hetedhéthatár 2024.06.06. 01:09:03
Ennek az értékrendnek a gyors felismerése, ne csak érzelmi intuíció szintjén, hanem tudatosan is bizonyosság lehessen rövid idő alatt, ehhez jó ha ismerjük a lételveket, ami alapján gyorsan felismerhetjük, hogy az aktuális partnerünk velünk összeférhető értékrendű-e, és megéri-e időt szánni rá vagy eleve kudarcra ítélt.
A lételmélet két elve az egyéni létev (természetben ez a verseny) és a páros lételv (természetben ez a szimbiózis). Jelenleg a lételmélet az egyéni lételvet ismeri ami csak polaritásként értelmezi a lét minden színterét.
Ha volna kedved hozzá, szívesen társalognék veled ismerkedés szándékával az élet nagy dolgairól (úgy látom elég széleskörűen tájékozódva keresed a miértjeidre a válaszokat), a jelenkori spiritualitás zsákutcáiról, a két lételvről és ezek kutyulékáról, a szinkretista gyakorlatról, ami a bizonytalanságot és jóhiszeműséget kihasználó haszonlesők terepe.
Hátha tudnék általa valamit hozzáteni önismereti tájékozódásodhoz.
Bejegyzés: Párkapcsolat és politika
hetedhéthatár 2024.06.06. 01:08:05
Magam is hasonlóan jártam a párválasztásban, nem tudtam olyan kapcsolatban benne maradni ami lélekölő volt. Arra viszont hasznosak voltak, hogy mostanra meg tudjam fogalmazni, milyen értékrend fontos a számomra és hogyan ismerem fel a lehető leggyorsabban ha nem ezzel találkozom. Ilyenkor arra kell hivatkozzak, hogy ne raboljuk egymás idejét, lépjünk tovább. Ezt a döntést nem könnyű hamar meghozni. Saját gyermek hiányában könnyebb dönteni egy kiszállásról, de úgy gondolom, hogy ez a megfelelő felelősségvállalás, ha olyan valakivel vállalom a párkapcsolatot, akivel harmónikus érzelmi közeget tudunk biztosítani a gyermek fejlődéséhez. Az idő telik és egyre bizonytalanabb vagyok, hogy nem-e az instabil érzelmi közeg is jobb-e a semmilyennél. Hátha. Eddig magam is vártam, de egyre bizonytalanabb vagyok, bár határozottan úgy gondolom, hogy a gyerkőc stabil fejlődése megköveteli, viszont az emberöltő véges.
Az "újra át kell esni a kötelező körökön, ami lehet unalmas" csak akkor van így, ha ez az új sem ad felépülést vagy nemesedést, persze nem a pillanatnyi örömöket értek rajta.
Ügyesen látod az analógiákat az élet látszólag különböző területei között.
Van egy tudományág, ami az ilyesmi egyetemességek törvényszerűségeivel foglalkozik, a filozófia, szerintem legfontosabb ága a lételmélet. Manapság aki egy kicsit is nyitott szemmel nézelődik, látja, hogy sok a hamisság az élet minden területén, így a tudományokban is, ami miatt félreértelmezzük a élet törvényszerűségeit.
Magam, egy alföldi tanyán élek és igyekszem a Természetben megtalálni a helyemet. E keresgélés, előítéletek nélküli figyelmet igényel ahhoz, hogy a körülményeimhez képest a lehető legkisebb mértékben zavarjam meg a természet harmóniáját, jelenlétemmel. Ennek a természettel való ismerkedésnek köszönhetően figyeltem meg olyan összefüggéseket, amik nem csak az élet, hanem a lét szempontjából is azonos törvényszerűségeket mutattak, viszont a lételmélet tudományában csak a valóság egyik nézőpontja szerint értelmezik az egész létezést és ha a tudomány amin keresztül értelmezzük azt a világot amiben élünk és magunkat is, hibás és mivel lét szempontú törvényekről elmélkedünk, így az értelmezéseink is tévesek lesznek, ami következtében létbizonytalanság alakul ki életünk minden színterén.
Szerintem ez csak szandékos félrevezetés lehet olyanok által, akiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy általanos létbizonytalanságban éljen minden társadalom, minden eleme.
Így természeti megfigyeléseim és népi -nemzeti hagyományunk analógiái által kiegészítettem a hiányzóval, a Természetes részével a lételméletet, miszerint két elve van és így már a lét minden szintje értelmezhetővé vált és meg is mutatja, hogy ez a hiányosság nem is lehetett véletlen.
A hianyosság abból eredt, hogy a tudomány azt feltételezi, hogy az értelem az emberrel jelenik meg és ez azért nagy tévedés, mert akkor az ember nélkül, hogyan létezhet bármilyen dinamikus nagy bonyolultságú szervetlen vagy szerves szerveződés, amire a válaszuk a véletlenül létesültség, vagyis értelmetlen létezés.
Annak az ügyes megfigyelésednek, ami szerint a párkapcsolat és a politika egyetemes összefüggéseit egy gondolatkörbe fűzted, teljes szintű logikai értelmezhetőséget biztosít. Nem csak ezen területekben, hanem lét szinten, ezért lételmélet.
Mióta ezen elvek szerint értelmezem a világmindenség bármely megfigyelését, minden a helyén logikusan levezethetővé vált egyetlen pontból vagy minden logikusan visszavetethetővé vált egyetlen pontba.
Ennek a két elvnek az ismeretében, legyen az akár párkapcsolat vagy politika, az élet, sőt a lét minden tulajdonsága tisztán megjeleníti magát, vagyis akár egy párkapcsolati kérdésben is hamar értelmezhető, hogy van-e értelme, vagy van-e jövője egy kezdődő kapcsolatnak, hogy megéri-e időt szánni a lehetőségre vagy eleve csak kínos kompromisszumok által tartható majd életben, ezért gyorsan el lehessen dönteni, hogy belevágjunk vagy továbblépünk, hogy ne kelljen fölöslegesen egymás idejét rabolni, hacsak nem eleve ez a célja valami parazitának.
Bejegyzés: Párkapcsolat és politika
whale 2024.06.04. 15:07:12
Bejegyzés: DiaKockák – Padlás
István Kovács Junior 2023.12.17. 08:04:27
az èletrevalònak az èletrevalò a pàrja...
Bejegyzés: Modern randi
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.10.09. 11:05:52
Ezzel szemben az állatok teljesen ki vannak szolgáltatva az embernek, hiszen sorra foglaljuk el a természetes élőhelyeiket, vagy a háziasításukkal (pl. kutya, macska) mi tesszük őket tőlünk függővé.
Leginkább a macskák vannak kiszolgáktatott helyzetben. Őket senki nem tartja nyilván, nincs transzoonder- és oltási kötelezettség, senki nem elkenőrzi a tartási körülményeiket. Minden 10 megszületett kiscicából kb. 8 meghal élete első két évében. Félelmetes arány.
A kutyát az emberek többsége és a törvény azért úgy-ahogy megbecsüli, védi. A macska viszont fogyóeszköz. :(((
Bejegyzés: Nem lehet mindenkit megmenteni
Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.10.09. 10:40:57
Naiv állatbarátok és széplelkek romantikus elképzelése, hogy az állatok nemesebb lelkek, mint az ember. (Nem terád célzok!)
Holott csak arról van szó, hogy a miénknél sokkal egyszerűbb agyuk nem képes ilyen összetett dolgokra. De a kutyák a maguk kb. 500 millió agykérgi neuronjával (nekünk kb. 10 milliárd van) már tudnak irigyek lenni, bűntudatot érezni, hálásnak lenni, sőt olvastam olyan esetről is, hogy a kutya "hazudott". Az első hármat magam is tapasztaltam, és nem antropomorfizálok.
Szóval az emberben meglévő jó és rossz tulajdonságok kezdetleges formában az állatokban is megjelennek. Erről majmokkal foglalkozók napokig tudnának mesélni.
Ezzel együtt egyetértek veled: vannak azok az emberek, akik a rosszaságuk miatt nem érdemlik meg a törődést. Ilyen az állatok között nincs.
Bejegyzés: Nem lehet mindenkit megmenteni