2024. dec 23.

Hazamegyek-e az ünnepekre? S ha igen, miért nem?

írta: ZalaiZug
Hazamegyek-e az ünnepekre? S ha igen, miért nem?

 

Te hogy leszel ünnepek alatt? Milyen érzésekre, élményekre számítasz?

Boldogságra, békére, nyugalomra, meghittségre, lelassulásra, nevetésre, csendre, kacagásra, izgalmakra?

Ahol, s akikkel leszel, ők tisztelnek, szeretnek, megbecsülnek, elfogadnak, rád figyelnek, meghallgatnak, megölelnek, csillogó szemekkel néznek, rád mosolyognak, évközben is keresnek?

Ha ezt érzed, tapasztalod, akkor számít, hogy ez a családdal, barátokkal, állatokkal vagy akár egymagadban zajlik le? A tükörképedet ne becsüld ám le!

Szerintem nem számít ugyanis. Akár egyedül leszel karácsonykor, akár bárkivel, amíg béke és szeretet van, addig minden van.

Ám, ha megfelelési kényszer, rosszalló tekintetek, dühös legyintések, fintorok, lenéző tekintetek, kiköpött-odavetett minősítések, társas magány, elítélő megszólalások, kéretlen tanácsok, határsértések, viccnek álcázott beszólások, passzív vagy nyílt agresszió kering a terített asztal felett, akkor szerintem nem vagy jó helyen. Akkor sem, ha te szenveded el, de akkor sem, ha te adod ezt.

Legyen akármennyire szűk vagy tágas a család, az ismerősök köre, ha ilyenek történnek, akkor ott valakinek nincs helye. Ha neked fáj, évről évre, s alig kerül öröm az ürömbe.. Akkor érdemes kipróbálni valami merészet, bátrat, polgári család pukkasztót.. És ne menj oda.

Ne menj oda, ahol nem béke, szeretet van. Ha csak vágyad van a nyugalomra, de bátorságod még nincsen kimondani azt, amit már halványan érzel, akkor találj ki valami indokot. Lehet, hogy féligazság, gyenge lábakon áll, de ha kitartasz, és csak egyszer megkóstolod azt, milyen a karácsony úgy, hogy bántás nélkül telik el.. Akkor megérted, milyen kár, hogy nem volt részed ebben korábban.

S egy nap, talán a bátorságod is megérik, hogy a bántók elé állva kimond azt: miért nem megyek haza az ünnepekre.

De megsúgom: Mire ezt a szintet eléred, már valójában meg sem kell magyaráznod. Mert te pontosan tudod, miért nem, ők pedig szimplán érzik abból az egy rövid szóból is, világosan, hogy valami nagyon komolyan megváltozott.

Nem. Nem megyek haza az ünnepekre.

S ezáltal tudsz végül egy hatalmas Igent kiáltani a saját életedre.

Kívánom azt mindenkinek, hogy aki még nem tapasztalta meg, milyen a valóban békés, nyugalmas, szerető karácsony, annak ez minél hamarabb sikerüljön.

Akár egyedül, akár családdal, akár párral, akár négylábú társakkal.

Csak szeretet legyen, ennyi a lényeg.

Nekem a második ilyen ünnepre kerül sor az életemben.

Hogy ez miként történik, az csupán puszta véletlen. Nem ragaszkodom kényszeresen ehhez, hosszútávon a két kutya és macska mellé társulhat még más is.

De az érzésekből, élményekből nem engedek. A bántásnak, fájásnak többet helye nincs, az egyszer szent.

Annyit kívánok másnak is, hogy olyan legyen, hogy szeresse, hogy visszakívánkozzon jövőre, vagy kíváncsian várja, lehet-e még jobb valaha.

S ha magányos vagy, vagy sértve érzed magad, mert valaki kizárt, elkerül, és nemet mond.. Bátran kérdezz rá, hogy miért! Ha bátor vagy, és változást akarsz, természetesen csak akkor. Mert lehet máshogy jövőre, csak azért évközben kell tenni, igaz, hogy nem keveset..

Máskülönben törődj magaddal, s azzal, hogy neked is boldog legyen.    

 

 466668839_1100087184680514_8087334652496724664_n.jpg

A kép forrása: Pixabay

Szólj hozzá

élet személyes ünnepek karácsony gondolatok fejlődés önismeret egyedül felelősségvállalás vagyokakivagyok hegyiélet emberésember hegyilány