Hullócsillagot láttam, természetesen kívántam.

Tegnap „nálunk” jártak a Perseidák. Ilyenkor még a leg földhöz ragadtabbak is felnéznek az égre, és kívánnak. Hiszen mi veszteni valójuk lehet..?

Én évek óta ugyanazt kívánom, mint fő vágyat.

(Persze, sokadiknak volt, hogy lottó nyereményt is kértem, de az még nem jött be, illetve már tudom, hogy nincs is rá szükségem.)

Elmondom, mi az: boldogságot.

Nem félek, hogy elárulva a dolgot, nem történik meg.

Végre a csillagokban való gyönyörködés közben meg is fogalmaztam, amire egy ideje már rájöttem.

A boldogság nem egy meteorrajon múlik. Ahogy nem a családunkon, a barátainkon, a munkatársainkon, és legfőképpen nem a párunkon.

Nem helyezhetjük kívülre a fókuszt, nem kívánhatjuk vakon egy égi/emberi testtől, hogy varázsoljon nekünk boldogságot. Nem ő tehet értünk, nem azért jött le a bolygóra, hogy minket szolgáljon, nem lesheti minden kívánságunkat, vágyunkat. Nem. Ő azért van itt, hogy saját magával foglalkozzon.

Ahogy te is, én is. Mindannyian.

Nekünk annyi a feladatunk, hogy észrevegyük azokat a pillanatokat, mozzanatokat, eseményeket, cselekedeteket, amiket kapunk tőlük, és amennyiben a szívünkhöz, lelkünkhöz rezonálnak, engedjük az örömöt magunkba. Legyen az egy őszinte, kedves mosoly, egy gondoskodó: Hogy vagy? kérdés, egy baráti ölelés, egy huncutkodó macska a lábunk alatt, egy szabad madár szárnyalása a levegőben, egy csillanó nyári napfény a lombok között. Bármi, ami nekünk örömöt okoz.

Ehhez viszont ne az eget kémleld, hanem magadat: mit szeretsz, milyen helyzetekben érzed magad elégedettnek, mikor érzed, hogy valami sok, mikor súgja a belső radarod, hogy ez nem tetszik?

Ismerned kell magad, hogy megfelelően tudj tenni magadért, a boldogságodért!

Kezdd el bármivel, ami előre visz: egy jó könyv Feldmár Andrástól, Orvos-Tóth Noémitől, Csernustól, stb, a milliónyi ingyenesen elérhető podcast-től, vloggerektől: Bihari Viki, Géczy Gábor, Kassai Lajos, Bedő Imre, stb, a spiritualizmuson keresztül akár asztrológiai megközelítésből Szántó Brigi, Kiss József Zsolt, akár a taroton át: Spirituális Üzenetek, bármeddig.

A lehetőségek tárháza nyitott és végtelen, most csak a számomra néhány fontosabb állomást említettem meg. Te keress magadnak saját utat, támaszt, tanítót, hiszen te egy külön élet vagy, mástól válhatsz boldoggá.

El fogunk jutni arra a pontra, hogy már saját magunk adjuk magunknak a boldogságot, és csupán magunkba szívjuk azt, amit az élet elénk kínál, akár fizikai, akár lelki síkon.

Ha tudjuk, mit szeretnénk, fel is fogjuk ismerni azt, ami boldogtalansággal tölt el.

És ha mégis benne maradsz egy méltatlan kapcsolatban, egy bántó családi szálban, vagy egyéb, hullámzó meleg sz@rban, ne a meteorra fogd, hogy nem teljesítette kívánságod.. 

Tehát, ha ezek után hullócsillagot látsz, ne boldogságot, autót, jobb munkahelyet, szerető párt, sok pénzt kívánj magadnak.

Hanem erőt, kitartást ahhoz, hogy te magad elérd, megtartsd ezeket a vágyaidat!

Meglásd, így mindannyiunknak elérhető lesz a várva várt boldogság.

És ne legyen kétség: megérdemled! Mindig, minden körülmények között!

Ha úgy érzed, nem szolgáltad meg, mert rossz voltál: kezdj el jót cselekedni, és vissza fog térni hozzád.

Bármeddig kiléphetsz az árnyékból, az összelopkodott pénzen vásárolt palotából, s kezdheted újra, szegényen, de tisztán. Inkább hajtsd le fejed egy szalma bálán, a csillagok fényére elaludván, mint kommandósok törjék rád aranykalitkád barikádozott ajtaját. 

És legyen eszedben: a hullócsillagok tovább szállnak alá az égen, ha te nézed őket, vagy épp a telefont nyomkodod a magányos ötödik emeleti szobádban. 

Ahogy még annyi más élmény is zajlik körülötted, amit, ha észre vennél, repülhetne a lelked, magasabbra, mint a csillagok a fejünk felett.

Nézz be, nézz ki, nézz fel, és végül nyiss ki.

Légy jó és kitartó. Azt kívánom. Neked, s nekem egyaránt. 

Ebben a mai világban ez az egyetlen, amit igazán tehetünk.

A kép forrása: pixabay