Felvettem egyik kedves kis ruhámat, és elindultam a kertbe. Ez azok közé a ruhák közé tartozik, amit nyilvános helyre nem vehetek fel. Ránézésre semmi extra, de felvéve épp akkor és ott villant pikáns részleteket, ami úgy gondolom, nem jár csak úgy akárkinek. A tükörnek, vagy a társnak igen,…

  Majd rájössz. Én szóltam. Majd úgy végzed.. Hányszor hallom, olvasom az ilyen és ehhez hasonló mondatokat. Idegen, gyakran arc nélküli emberektől, és természetesen javarészt férfiaktól... Akik olvasva a blogot, azt gondolják, ismernek, és noha még a nevemet se tudja sok, s a jelenemet sem…

  Érezted már ezt? Hogy kész, vége, csak úgy vagy. Egy feladat, egy mű, egy szakasz teljesítve.. És szétnézve, tanakodva új utat kellene kezdeni. De nem, nem azt teszed, hanem inkább a régihez, a készhez ragaszkodsz, akár erőszakosan is? Mert az ismerős, komfortos, azonnali eredménnyel kecsegtető?…

  Értem még sosem rajongtak. Eddig. Emberek legalábbis nem. Állatok igen. Emlékszem az első ölelésre a csacsinktól, aki csak velem tette ezt, senki mással. Kislány voltam, alig értem el a nyakát, de ő átölelt. Nem tettem ezért semmi különöset, csak szerettem. Néha kitakarítottam a helyét, és füvet…

Nem először és valószínűleg nem is utoljára találkozom az alábbi jelenséggel. Tudjátok, mikor egy éltes fószer fűzni kezd egy húsz-harminc éves nőt, a legnagyobb lelki kétségek nélkül. És ne haragudjatok meg, nem sértés, de ne szépítsük. Ezek az emberek már öregek. Lehet jól tartani magunkat,…

    „Jaj, de sokat jártam fáradtan, Mikor házasodni akartam. Nem találtam kedvemre valót, Csak az a szeretőm, aki volt.”   A minap hallottam ezt a csodaszép muzsikát. Noha nem vagyok zenei beállítottságú, ám mégis megfogott. Gyönyörű, és a szövege is, mind az összes változatában. S hallom…

  Elsőnek terápiás jelleggel indult. Olyan dolgok is a felszínre kerülhetnek, ami máshogy aligha, lehetővé téve azt, hogy megdolgozás, megértés után szelídüljön a hatása. Majd ha a képeket, kisebb történeteket nézem, mintegy virtuális naplóvá vált. Jó visszanézni, milyen volt régen, milyen most, s…

  Nézegetem ezt a kis szegfűt, amit még tavaly vetettem magról. Csak úgy szétszórtam random, ahol úgy gondoltam, nem lesz útban elől. Nem fektettem rá nagy hangsúlyt, mert második évben virágzik. S nekem akkor is, most is leginkább olyan kell, ami idén. Vagy ha lehetne, már most azonnal. Idén…

  Szórakoztató a munkád? –kérdezte egy ismerős srác már írott formában, miután munkás ruhában, koszosan (én) kávézás után láttuk egymást kutyafuttában. Teljes őszinteséggel írtam neki, hogy nem, egyáltalán nem. Akkor pont a tűző napon, ám egy nagyon szeles helyen kellett oszlopok közét fugázni, meg…

Figyelj oda a részletekre   Tegnap használatba vettem az ajándékba kapott sarlót. Miközben hátul elkezdtem vágni vele a száradt füvet, ami tavalyról még megmaradt, több gondolat is átsuhant az agyamon. Klaudia ügyebar nem fordul kétszer Első: ki ne ugorjon valami a fűcsomókból, mert sikítás…