Majd rájössz. Én szóltam. Majd úgy végzed.. Hányszor hallom, olvasom az ilyen és ehhez hasonló mondatokat. Idegen, gyakran arc nélküli emberektől, és természetesen javarészt férfiaktól... Akik olvasva a blogot, azt gondolják, ismernek, és noha még a nevemet se tudja sok, s a jelenemet sem…

Nem először és valószínűleg nem is utoljára találkozom az alábbi jelenséggel. Tudjátok, mikor egy éltes fószer fűzni kezd egy húsz-harminc éves nőt, a legnagyobb lelki kétségek nélkül. És ne haragudjatok meg, nem sértés, de ne szépítsük. Ezek az emberek már öregek. Lehet jól tartani magunkat,…

    „Jaj, de sokat jártam fáradtan, Mikor házasodni akartam. Nem találtam kedvemre valót, Csak az a szeretőm, aki volt.”   A minap hallottam ezt a csodaszép muzsikát. Noha nem vagyok zenei beállítottságú, ám mégis megfogott. Gyönyörű, és a szövege is, mind az összes változatában. S hallom…

  Nézegetem ezt a kis szegfűt, amit még tavaly vetettem magról. Csak úgy szétszórtam random, ahol úgy gondoltam, nem lesz útban elől. Nem fektettem rá nagy hangsúlyt, mert második évben virágzik. S nekem akkor is, most is leginkább olyan kell, ami idén. Vagy ha lehetne, már most azonnal. Idén…

 A kép tavaly készült a házhoz vezető hegyi útról.  Tegnap HegyiYeti élő adását néztem, ahol egy felhasználó írta neki, van egy lány, aki felköltözött a hegyre, és párt keres. Keressen meg, hátha… Egyből magamra ismertem, és kicsit megrémültem. Nem azért, mert javasoltak neki, hanem mert…

Tudsz-e játszani?    Néha játszd el, hogy elepedsz, és nagyon akarod Mondj csupa szépet, csábítót, női fülnek valót. Szedj virágot a mezőszélről, mondván, Erdőn-mezőn vágtál át azért a különlegességért, Mi a csokor díszeként piroslik, akár a mosolygó ajkam.   Néha játszd el, hogy már reggel…

  Nagyjából két éve, még a városi házam előtt a járdán sepregetve elbotlottam, valami kósza betoncsücsökben. Abban a pillanatban szólt a mondat a fejemben: De szerencsétlen vagy! Ám, akkor a saját hangom mögött elősejlett egy ismerős, mély hang is. És ott, a járdán fizikailag az utcán állva,…

  Napjaim egyik fénypontja, mikor Hopi elém jön. Leparkolok a kocsival nem messze a háztól, munka után néha fáradtan, és legtöbbször még ki sem szállok az autóból, de már virít a fehér mozgó folt a zöld fűben. Vagy a saját udvarunkról jön, vagy a szomszéd házból, ahol szeret nyugodtan,…

Bepillantás a lelkem egy zugába   Horgolok. Reggel, délben, este. Nem unom meg, legfeljebb felbosszant, hogy ha nem sikerül egy amúgy egyszerűnek mutatkozó minta, mint a 3D-s szív. De nem csodálkozom. Iskolában, matek példákat illetően is a könnyűeket elrontottam, a nehezeket megoldottam. Néha…

Óvodás voltam, emlékszem, merthogy torna dresszt kellett volna felvenni másnap. De elhazudtam, hogy véletlenül otthon hagytam. Pedig nem volt véletlen, direkt csináltam. Tudtam, ha az óvónők meglátják a lábszáram, a zúzódásokkal, színes csíkokkal, baj lesz. Pedig még csak óvodás voltam. Emlékszem,…