Klau, a kabalacsaj   Nem először jut eszembe a dolog, néhány évvel korábban már nevettünk ezen a család nő tagjaival. A vicc az, hogy akkor még kisebb esetszámmal dolgoztam, de mégis feltűnt nekünk a jelenség. Azóta, még ha nem is voltam egy igazán nagy pasifaló, mégis gyarapodott a próbálkozások…

Élni volna jó Reggel madárfüttyre lassan nyújtózva felébredni, a városi hangokat jó messzire hátrahagyni. Nyitott ablakkal és kapuval egész nap biztonságban lenni, a kószáló idegent is kedves intéssel köszönteni. Kertben szedett friss salátával, tyúkjaink alól gyűjött sárga tojással a reggelit…

  Este van, az éjjel kezdete, mikor is én épp lefekvés előtt a nap porát lemosni terveztem. Ám az ablakból alant egy fényes pontot láttam, első pillanatban azt gondolva, hogy egy figyelő szempár tapad rám. Futva mentem szinte, hogy el ne tűnjön idő előtt ez ékes ábránd, mely okozhatta volna…

Száll a madár..   Nem szeretem, ha nem szilárd a talaj a lábam alatt. Ha őszinte akarok lenni, akkor még bizony az egyenes talajon is képes vagyok elbotlani, gyerekkorom óta. Az ügyességemről nem leszek híres, az biztos..  Viszont a magasban félek. Nekem a madártávlat mindig is inkább ijesztő…

Másodszor térek ide vissza. Első alkalommal nyár volt, minden csodás színekben pompázott, és a szívem: szerelmesen virult. Csodás időszak volt, egy régi élet végén, és egy új kezdetén. Lelkesen vágtam bele a dolgokba, vitt a szív, az Élet, a Teremtés. És aztán el is vitt innen, bízva abban, hogy…