Blogolni jó. :)
Nem gondoltam volna, hogy a blognak köszönhetően végül elindul az, ami már költözés előtt is ott volt, mint potenciális munkalehetőség. Persze, ha nem is folytonosnak, de egy-egy időszakos lábnak pont jó.
Ugyanis világéletemben szerettem a durva munkát, főleg, ami igazán látványos eredménnyel jár.
Persze, tudok kis apróságokat is csinálni..Csak hát az nem motivál, lelkesít. 
Szóval. Ott volt egy kicsi tervecske, hogy majd egyszer, ha már szeretek kinn dolgozni, mi lenne, ha ezért fizetnének is. Aztán ez így odakerült a többi közé, a kispadra. Majd, egyszer..
Ám a napokban kaptam egy nagyon kedves, érdeklődő levelet, hogy a blogomat olvasva szimpatikus lettem, látva a kerthez való hozzáállásomat (és kaszáláshoz való lelkesedésemet 
) felvetődött a gondolat, nem-e tudnánk segíteni egymásnak?
) felvetődött a gondolat, nem-e tudnánk segíteni egymásnak?
Szabaddá kellene tenni az ingatlant, ami nagyjából megközelíthetetlen, a messzi távolról ugyanis nem tudják kordában tartani a füvet. Hirdetik, de mivel nem látni a házikót, így nem is láthatják benne a potenciált sajnos.
Felmérve a terepet, sejtettem, hogy izzasztó lesz, merthogy ez igaziból nem fű, hanem aranyvessző meg kúszó növény, de mivel nem csodát és nagytakarítást vártak, csak felszabadítást, gondoltam, essünk neki.
És hát a nádvágó, metsző olló, villa szépen dolgozott az egyre pirosabb tenyeremben, a végére a szemüvegen ki se láttam, de végül elég jó lett az eredmény, azt hiszem. (És kb -2 kg..) Igyekeztem megtalálni az arany középutat, hogy ne akarjak leszedni mindent, mert nem az volt a lényeg, de tuti elégedett legyen a kedves megbízó. 
) Igyekeztem megtalálni az arany középutat, hogy ne akarjak leszedni mindent, mert nem az volt a lényeg, de tuti elégedett legyen a kedves megbízó. A szomszéd bácsi, aki naná, hogy átjött megnézni a mozgolódást, elsőre azt mondta, jó lenne ide 2-3 ember, mert ez így egyedül sosem lesz kész. Meg hát ehhez kell a pengés motoros kasza, etcetera..
Mondom az nincs, de meglátjuk, mi lesz.
Mikor a vége felé mégegyszer visszajött (s ekkor még bizony nem a nap vége volt.. 
), valami Ijnye, vagy ejha kifejezését hallva úgy gondolom, teljesítettem a napi női neszenekedfogdmegasöröm feladatot, és már egészen máshogy nézett rám, azt hiszem. 
), valami Ijnye, vagy ejha kifejezését hallva úgy gondolom, teljesítettem a napi női neszenekedfogdmegasöröm feladatot, és már egészen máshogy nézett rám, azt hiszem. 
És ahogy dolgoztam, jutottam arra a következtetésre, hogy igen, a blog által sok minden kiderül rólam. Biztos lenne olyan, aki vissza is tudna élni vele.
De míg van olyan, aki él a bizalommal, és kiszűri a lényeget és a sorok mögül is kiismer, és ezáltal akár több száz km-ről is lehet ilyenképpen kapcsolódni.. Addig azt hiszem, már megérte.
Szóval azt hiszem, meg lett a kellő lökés ahhoz, hogy ezzel a dologgal picit komolyabban is megpróbálkozzak.
...de ez már egy következő posztban lesz. 
Ja, és reggel a Reiki 2-n tanult egyik szimbólummal indultam neki, ami meghetvenszerezi az erőt.
Szerintem ez is segített.
Szóval, ez itt a reklám helye. A Reikinek és magamnak is, lévén, hogy majd szeretnék ezzel IS foglalkozni. 
