A minap elém került egy komment.   A bizonyos bőrpántos rucit tartó kezem alatti részlegben. Érdekes módon ez a semmitmondó poszt több dologra is rávilágított, ami a komment szekcióból indult ki, és ami az egész társadalmat is átjárja. Tegnap már írtam a testszégyenítést illetően egy szösszenetet…

Takarítsunk-e kocsit randi előtt? Ez a múltkor már megfogalmazódott bennem, vezetés közben. Tegnap viszont újra eszembe jutott. Tudjátok, feltettem a ruhaszárítós-kupis posztot az autóval, és érkezett is a témába vágó komment. És bizony, ahogy a srác segített betenni a kocsiba a szárítót, az is…

Gyere, önkielégítem magunkat! Lecsuktam a laptopot. Merthogy a kávé mellé kinyitottam. Így szoknak indulni a reggelek gyakran. Vagy írok, vagy nekiindulok „értelmeset” csinálni. De az esélyt megadom, hátha jön egy gondolat, egy érzés, amit meg akarok egy írás erejéig ragadni, és úgy tovább engedni…

Nekem kell a lélek Kell az arc, a profil mögött, ki tartalmat készít. Néha rákattintok azokra, akik valamely fantázia név mögött alkotnak: Kertet, gazdaságot, fotós oldalt, kézművességet. És keresem a Valakit ezek mögött. Ám, ha némi kutakodás után is csak tájképeket, állatokról, miegymásról…

Miért lessük nyálcsorgatva, ahogy eszik valaki? Tegnap este tiktokon néztem, ahogy zabál egy hapsi csupa finomságot, még ha ekkora mennyiségben és rendszerességgel nem is egészségesÉs egyre több ilyen kajás tartalomkészítő van, akiket meg szoktam nézni, ha elém kerül. . Tudjátok: Csülök, kolbász,…

Szoktátok kérdezni, hogy nem hiányolok: programot, pasit-párt, pénzt, pezsgést, miegymást? És ahogy ma reggel úgy ébredtem, hogy juhuuu, ma dönthetek: Melyik Frei kávét próbáljam ki? – megfogalmazódott bennem, hogy: De. Néha nekem is vannak vágyaim, fellobbanók vagy folyton parázslók. Ember…

Jött egy kérdés, hogy milyen életet éltem kapcsolatokat illetően, a tartalomkészítő jelenem előtt, és feltételezem, mielőtt ide költöztem, akkor. Gondoltam, korrekt és jogos kérdés, a reggeli kávéink mellé megírom, hogy ti pedig olvasni tudjátok. Úgy döntöttem, ketté veszem a dolgot. Mert a…

Nem sokon múlott. Néhány nap volt vissza odáig. Igaz, akkor már napok óta azon gondolkodtam, hogyan tereljem el a figyelmet erről. Milyen egyéb programot szervezzek, csak hogy ne.. Ne kelljen igent mondanom erre a nagy dologra. Mégiscsak beengedem az intimszférámba. Nem is kicsit. Igen erősen…

Két üveg víz kapott 554 like-ot. Ezt írta egy új valaki az oldalon. Ennyit látott. Hogy a melegítésre szánt vizet kitettem a napra. Megmutattam, az életem egy piciny szegletét, ha nem is büszkén, de őszintén. Mert EZ VAN. Így szoktam fürdeni, hajat mosni. Ballonban hordott vízzel, csűrölve. Jó,…

Végetérőben a legszebb éveim Tegnap jutottam erre a felismerésre. Épp a lábtornán voltam túl, fürödtem, és olvastam egy üzenet részletet: Az öncélúságról, a hedonizmusról volt szó benne. És átsuhant a fejemen a gondolat: A hedonizmus egy visszafogott változatával miért lenne baj? Az öncélúság, ha…