Lassan, ráérősen lépkedtem. Volt még időm, nézelődtem hát.
Csak egy kisebb táska volt nálam, cipekednem sem kellett. Kevés ember volt a pályaudvaron, feltűnően. Sőt, ha belegondolok, egy lelket sem láttam. És olyan szürke volt minden, de nem mélabúsan, inkább barlang biztonságosan, nem is törődtem…